Az Európai Bizottság tanulmányozza a külföldi nagyvállalatoknak a magyarországi válságadókkal kapcsolatos panaszlevelét, illetve azt a levelet is, amellyel a kormány még decemberben válaszolt a bizottsági érdeklődésre – közölte hétfőn a brüsszeli végrehajtó testület egyik szóvivője.

Nem hivatalos a válságadó vizsgálata (Stílus: Cím H2)

Egyelőre nincs szó hivatalos vizsgálatról, arról csak az elemzés befejezése után hoz döntést a bizottság – mondta Olivier Bailly, a brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján kérdésekre válaszolva. Hozzátette: a panasz viszont hivatalos, de ez még nem jelenti azt, hogy a bizottság automatikusan "esetként" kezeli a témát.

A külföldi cégek beadványáról már szó esett az Európai Bizottság egy korábbi sajtótájékoztatóján. Akkor uniós részről azt hangsúlyozták, hogy az adózás és a helyi tarifák alakítása egyaránt nemzeti hatáskörbe, a nemzeti hatóságok illetékességébe tartozik. Jelezték, hogy az Európai Bizottság kapcsolatban áll az érintett magyar szervekkel.

Bailly most megerősítette, hogy a kormánytól már tájékoztatást kaptak a témában, ennek elemzése jelenleg zajlik Brüsszelben. Hangoztatta, hogy több ágazatra vonatkozik a szóban forgó magyar jogszabály, amelyet októberben fogadtak el.

Orbán: Kár Brüsszelbe szaladgálni (Stílus: Cím H2)

A bizottság gyorsan reagált, érdeklődő levelét alig két nappal később intézte a kormányhoz – fűzte hozzá. Az uniós jogszabályok alapján a bizottságnak elsősorban annak értékelésére van módja, tiszteletben tartja-e a magyar jogszabály az egyenlőség elvét kimondó előírásokat - jelezte a szóvivő.

Orbán Viktor miniszterelnök a válságintézkedésekre vonatkozó felvetésekkel kapcsolatban már a legutóbbi – december közepi –  EU-csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón reagált, kijelentve: "kár ide szaladgálni Brüsszelbe". Bizonyos dolgokat indokolt ugyan nemzetközi síkon is megvitatni – mondta, de leszögezte, hogy a szerződéses kötelezettségek adta kereteken belül minden országnak saját belátása szerint kell megoldania gondjait. A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a Magyarországon jelen lévő nagy cégek sorsát "össze kell kötni Magyarország sorsával".

Részletesebb tájékoztatást várnak a médiatörvényről (Stílus: Cím H2)

A szokásos napi sajtótájékoztatón a médiatörvény megítélése is téma volt. Kérdésekre válaszolva Olivier Bailly megerősítette, hogy Neelie Kroes, a médiaügyekért is felelős EU-biztos karácsony előtt levelet intézett a budapesti kormányhoz, amelyben több aggodalmat fogalmazott meg a törvénnyel kapcsolatban. Ezen aggodalmak egyike a törvény által megteremtett médiahatóság függetlenségével kapcsolatos, tekintettel a testület összetételére.

Mint mondta, magyar részről már küldtek egy előzetes választ, amely szerint a szabályozás összhangban van az uniós előírásokkal, és további tájékoztatást ígértek. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján december végén közzétett levelében Navracsics Tibor ezt írta: "meggyőződésünk, hogy a törvény minden elemében megfelel az EU irányelveinek és az Európában szokásos szabályozásoknak, illetve egyetlen részletében sem tartalmaz olyan szabályozást, mely az unió valamely országában ne lenne ismert."

Napokon belül kész a médiatörvény angol fordítása (Stílus: Cím H2)

Olivier Bailly most emlékeztetett arra, hogy Magyarország azon 12 uniós tagország közé tartozik, amelyet tavaly június 24-én a brüsszeli bizottság felszólított az audiovizuális szolgáltatásokról szóló 2007-es uniós irányelvnek a saját nemzeti jogrendszerbe történő maradéktalan átültetésére. Brüsszel most azt várja, hogy a magyar médiatörvény angol nyelvű szövegének az ismeretében – ami Bailly szerint a közeli napokban várható – megítélhesse, a magyar jogszabály teljes összhangban áll-e a szóban forgó uniós irányelvvel.

A sajtótájékoztatón egy újságíró megkérdezte, vizsgálja-e az Európai Bizottság azt, hogy a magyar médiatörvény megfelel-e az uniós alapjogi charta 11. cikkének, amely a sajtószabadságról szól. A szóvivő válasza szerint ezt eddig még nem vizsgálta az uniós végrehajtó testület.

Olivier Bailly hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs szó az Európai Bizottság, mint testület által indított vizsgálatról, csupán arról, hogy a médiaügyekben illetékes uniós biztos részletes tájékoztatást kért a magyar kormányzattól.